Dumb és Dumber – A dilibogyók

dumb_es_dumber

A ’90-es évek egyik, ha nem a legjobb vígjátéka és pont. Szinte minden része, pontja kiváló, vicces, minden poén üt és az utolsó percig tartja a humorát.

Lloyd (Jim Carrey) és Harry (Jeff Daniels) régi jó cimborák, együtt laknak és igazából egymáson kívül nincs senkijük. Úgy tűnik, szerencséjük sem, mert sem a csajok nem buknak rájuk, sem a munkahelyük nem tartja őket alkalmasnak. És hát mindketten nagyon ostobák. Lloyd egy Aspenbe utazó nő, Mary Swanson/Samsonite, aktatáskáját megtalálja a reptéren és arra készül, hogy visszaadja neki azt. Ám a táskában váltságdíj volt, Mary férje számára. Míg a két dilibogyó Aspenbe tart, utánuk ered a bűnbanda és bizony nem csak hogy hosszú az út a síparadicsomba, de még ott is igen nehéz boldogulnia a párosunknak, akiket az ostobaságuk, pechük és a szerencséjük egyszerre hajt.

Egy ízig-vérig ’90-es évek beli film. Le se tagadhatná. Jim Carrey egy-két éven belül három filmben is szerepelt, (Maszk, Ace Ventura és a Dumb és Dumber), és mindegyiket nagyszerű, szórakoztató történetként tartjuk számon. A humor az, ami eladja az egészet és két főhősünk alakítása. Fenomenális. Aki még nem látta, annak csak ajánlani tudom.

amerikai, film Kategória | Hozzászólás

Szél támad – Hayao Miyazaki utolsó(?) filmje?

the-wind-rises

Egy érdekes filmélményért néha olyan messzire kell mennünk, mint Japán, de ez sokszor igen is megéri. Dicséretes munka, amiért érdemes kiszakadni az amerikai és talán nyugati kultúrából és meglátni más szemével is a világot.

A film egy Jiro nevű fiatalemberről szól, aki repülőgép tervező/mérnök lesz és megtervezi Japán egyik legjobb repülőgépét, miközben ott van szerelme, Naoko, és a nyakukba liheg a II. világháború előszele.

A filmnek annyi mondanivalója van és annyi síkon lehetne értelmezni, hogy hiábavaló lenne részemről az összeset kivesézni, így maradjunk meg egy-két pontnál. A szél, mint motívum a Miyazaki filmek sajátossága, itt ebben a műben a kulcsfontosságú események is mindig akkor történnek, amikor feltámad a szél, nem véletlen a címadás se.

A II. világháború előtti Japán képe roppant érdekes és ennek lefestése, szerintem, nagyon jól sikerült. Aki jártas a történelemben, az talán egy kicsit jobban átérzi azt a feszültséget, amit a film generál. A közelgő háborúnak épp csak foszlányait látjuk, utalásokat kapunk rá és ez éppen elég arra, hogy az ember átérezze azt a nyomasztó érzést, amit talán a rendező ki akart fejezni.

A film háborúellenes, de nem a megszokott módon. Talán ázsiai mértékkel mérve is a főszereplő szokatlanul önzőnek tűnhet, hiszen ő nem a barátságért, szerelemért, másokért alkot, hanem önmagáért. Van egy álma és azt meg akarja valósítani. Tisztában volt vele, hogy csak úgy készítheti el, ha harci gépet készítenek belőle, de őt ez nem érdekelte, mert felülemelkedett a háború-nem háború kérdéskörön. Így, míg a filmben a háborút szolgálja, mégis le akarja tartóztatni, mert nem áll ki a háború mellett. Nagyon érdekes megközelítése ez egy embernek. Azt mondják, vannak, akik csak egymással törődnek, vannak, akik csak másokkal, vannak, akik politikával és eszmékkel és ott van valahol az az ember, aki csak egy álom megvalósításának él, mert érzi, hogy benne van és ki akar törni belőle és képes rá, hogy formát öltsön neki.

Az alkotás gyönyörű eszménye mutatkozik meg előttünk, ami természetesen nem csak a repülőgéptervezőkre érvényes, hanem az összes hasonló alkotóra, művészre. A művészlélek rejtelmeit követhetjük nyomon és azt, hogy az alkotáshoz egy jó adag szeretet is szükséges, ugyanis enélkül elég nehéz valami jót és csodásat a világra hozni.

A film nemcsak Jiro önéletrajza, hanem természetesen Miyazakié is, nem véletlen itt semmi. Ez egy igazi művészi alkotás, ami minden pontjában Miyazaki. Akinek tetszik, tetszik, akinek nem, annak nem, viszont itt áll előttünk háború-ellenes, természetvédelmes és rengeteg témát felvonultató, feltehetőleg utolsó filmjével, hogy még egyszer, utoljára mindenki jól láthassa, hogy ez az ő álma.

anime Kategória | Hozzászólás

Skyfall – James Bond

skyfall

Nehéz a történetet bemutatni anélkül, hogy ne lennék nagyon spoileres, így maradjunk annyiban, hogy csak picit árulok el dolgokat a filmből és inkább a véleményem, semmint a történet túl mélyenszántó elemzése fog következni.

Ez az első James Bond filmem. Mielőtt még bárki azért kötne bele a kritikába, mert nem érteném az összefüggéseket és azért az a véleményem, ami, hozzá kell tennem, hogy természetesen előtte is ismertem James Bond figuráját, M-t, Q-t, rázva nem keverve stb., hiszen ezek már valahol a filmes kultúra részei.

A film képvilága elragadó volt, a jeleneteket jól összerakták, tetszett az akció és az ellenfél motivációja. M kifejezetten tetszett, ahogy Daniel Craig is jó volt, és Eve karaktere is. A főcímdal és a hozzá tartozó bevezető is nagyon hatásosra sikeredett.

Mindezzel együtt valahogy számomra nem állt össze a film egy egésszé, nem éreztem a közönyön kívül semmi mást. Egy filmnek elment, de többször nem nézném meg. Nem ragadott meg. Talán mert sosem láttam még JB filmet ezelőtt? Nem tudom. De unalmas volt, annak ellenére, hogy jó jelenetek voltak benne. Azon én túllépek, hogy Bond minden nőt megkap így vagy úgy, bár szegény Daniel Craig nem az a szívdöglesztő pasi sem hangilag, sem külalakilag, akire azt mondhatnánk, hogy neki minden csaj megvolt. Ezen a fronton kicsit hiteltelen. Hiába történt a végén, ami volt, és hiába szerettem a karaktert, aki végül meghalt, nem éreztem semmit.

Javier Bardem karakterének meleg részét kicsit túl játszotta, én klissésnek éreztem. Ettől függetlenül félelmetes, egyedi ellenfél volt és nagyon karakteres.

A Bond lány annyira jelentéktelen volt, hogy nem is emlékszem már rá. A női karakterekről kiderült, hogy terepmunkára alkalmatlanok, irodában viszont helytállnak rendesen, ami félig meddig jónak mondható. Legalább M és Eve emlékezeteset alkotott. Ők az igazi Bond-lányok, nem az a két másik no-name akárkik, akiket James megfektetett egy kicsit.

Szóval hiányzott a filmből valami kapocs, valami, amit nem tudok megmagyarázni, csak azt érzem, anélkül a film üres volt és ennél fogva túl hosszú is.

A csavarok jók voltak, a karakterek is és a jelenetek és mégis valami hiányzik. A James Bond varázs? Ki tudja.

angol, film Kategória | Hozzászólás

Luck Stealer – A szerencsetolvaj

ls

Kurusu egy érintéssel ellopja bárki szerencséjét. Ami azért rossz, mert minél kevesebb valakinek a szerencséje, annál hajlamosabb betegségre, balesetre és ha elfogy minden szerencséje, a halálra. Kurusu lánya, Karin, születésétől fogva kevés szerencsével rendelkezik, mondhatni, neki a mindennapi túléléshez is szerencse kell. Így az apja tölti fel szerencsével mindennap. De kitől lopjon ő szerencsét? Hát a rossz emberektől, így kvázi bérgyilkosként dolgozik. De honnan ered az ereje? És a lányát vajon meg lehet menteni?

Csak kb. 50 fejezetes manga, érdekes olvasmány, bár a vallásos-vonal elég gyengére sikeredett és a történet maga alakulhatott volna sokkal jobban is. Sajnos a rajzolása is bántóan vacak egy mangához képest. De egyszer érdemes elolvasni. Az eleje jó.

manga, shounen Kategória | Hozzászólás

Banks úr megmentése – Történet a Mary Poppins megfilmesítéséről

"SAVING MR. BANKS" SMB_05582FD Walt Disney (Tom Hanks) shows Disneyland to "Mary Poppins" author P.L. Travers (Emma Thompson) in Disney's "Saving Mr. Banks," releasing in U.S. theaters limited on December 13, 2013 and wide on December 20, 2013. Ph: François Duhamel ©Disney Enterprises, Inc.  All Rights Reserved.

“SAVING MR. BANKS”
SMB_05582FD
Walt Disney (Tom Hanks) shows Disneyland to “Mary Poppins” author P.L. Travers (Emma Thompson) in Disney’s “Saving Mr. Banks,” releasing in U.S. theaters limited on December 13, 2013 and wide on December 20, 2013.
Ph: François Duhamel
©Disney Enterprises, Inc. All Rights Reserved.

P.L. Travers, a Mary Poppins könyvek írónője Los Angelesbe utazik, hogy sok-sok év után átadja a megfilmesítéshez a jogokat Walt Disney-nek. Na persze, ezt nem szívesen teszi.

Számomra teljesen meglepő volt a sok-sok lehúzó kritika ezzel a filmmel szemben, de azt hiszem, hogy ahány ember, annyi vélemény van.

A filmet meg lehet nézni anélkül, hogy ismernénk Mary Poppinst, de ha láttuk, az sem probléma. Szóval a film arról szó, hogyan győzi meg Walt Disney Mrs. Traverst arról, hogy érdemes neki eladni Mary Poppins megfilmesítési jogait. Az írónő azonban nagyon előítéletes Disney-vel szemben és (talán joggal is) attól tart, hogy túl nyálas, gyerekes, értelmetlen lesz a története, márpedig számára a karakterei olyanok, mint a saját családja. Tulajdonképpen azok is, hiszen róluk mintázta őket, ezt a film során előbukkanó flashbackek is erősítik, illetve megmagyarázzák. Szóval, hogy egy pénzéhes üzletember lesatnyítsa őket valami tündi-bündi rajzfilm figurává teljesen kizártnak tartja. Vele szemben ott van Disney aki csak azt a látja a nőben, hogy ő egy makacs, kényes, brit, aki nem érzi át az amerikai érzést. A film lényege tulajdonképpen, hogy Mr. Bankset kell megmenteni. Sajnos a való életben csak egy alkoholista, lecsúszott bankár volt, aki bár szerette a családját, nem volt képes értük megjavulni, leszokni és meghalt. Travers a könyvön keresztül próbálta megmenteni őt, és attól tartott, hogy Disney nem erre fókuszál majd, nem érti a lényeget és ezzel elveszik a munkássága és maga a karakter, akit alkotott.

De aztán Disney rájött, hogy nem ismerte meg az írónőt, így természetes, hogy nem értette, mit akar a nő valójában, így kölcsönösen megismertek egymásból egy darabot, tanulságul hagyva számunkra,hogy előítéleteink lebontásában az egymás valódi megismerése segít a leginkább.

A filmet giccsesnek tartják és felrójják neki, hogy szándékosan torzítja a valóságot és a karaktereket, akiket sokkal jobbnak ábrázol, mint amilyenek valójában voltak. De ez nem dokumentum film és nem is a nagybetűs Igazságot akarja megmutatni, ez csak egy film, aminek van mondanivalója, ami nem sallang, hanem valami értékes.

Valamint nagyszerű színészi játék, Emma Thompson és Tom Hanks jóvoltából tette a filmet még jobbá, mint arra bármikor is számítani lehetett volna. A trailer nekem se volt meggyőző, teljesen véletlenül néztem meg a filmet egy álmos reggelen és egyszerűen elvarázsolt.

amerikai, film Kategória | Hozzászólás

Mysterious Girlfriend X – Nyálcsere

MysteriousGirlfriendX

Egy fura manga, ami elég unalmas, de talán pont ez adja meg a sármját.

Tsubakinak megtetszik az új lány az osztályban és valamiért megkóstolja a lány nyálát. A lány, Urabe, cseppet sem zavartatja magát, rutint csinál ebből a bizarr dologból és a saját ujjára cuppantott nyálat Tsubakival kóstoltatja meg.

Szóval… furán hangzik ez az egész, de igazság szerint ez teszi különlegessé, ugyanis egymás nyálából érzik meg, hogy mit érez a másik. A manga végigzongorázza szinte az összes ismert sablont, a hasonmástól elkezdve, a szomorú múlton át, a titkolózásig és még azon is túl. Ennekek ellenére, vagy éppen ezért egy bájos kis egyszerű történet marad, ami nem akar többet adni, mint ami, hanem megmarad annak, aminek megszerették és ezt végig is viszi.

Egy könnyed olvasásra szánt történet.

manga, shoujo, shounen Kategória | Hozzászólás

Csillagok között – Egy gigantikus film

CSK

Sok érv és ellenérv szól e film mellett, az emberek vagy szeretik, vagy utálják. Én az előbbi csoportba tartozom és megpróbálom írásba foglalni nagyobb spoilerek nélkül, mit is gondolok erről a műről.

A történet egy nem meghatározható, de nem túl távoli jövőben játszódik, ahol a Föld kezd egyre lakhatatlanabbá válni, s olybá tűnik, hogy az akkor ifjú generáció lesz az utolsó, aki még el tud élni rajta. Főszereplőnk, Cooper (Matthew McConaughey), belekeveredik az emberiség utolsó reménységének tartott projektbe, ahol egy űrutazással kutatna egy olyan hely után, ahova az emberek költözhetnének a földről. Mindehhez csupán egy féreglyukon kell utaznia társaival és a korábban elindult kollegákat felkutatnia, hogy milyen eredménnyel jártak a bolygók elemzésével, amiket ők látogattak meg egyedül. Eközben a lánya, Murph, és a fia a Földön maradtak és nehezen viselik a helyzetet.

Szeretem a sci-fit, és ez a film pont megfelelt az ízlésemnek, kellően tudományosnak adta elő magát és kellően érzelmes volt. Sokan azt vetik a szemére, hogy a film tudományosnak hiszi magát, noha valójában semmi alapja sincsen és lehetetlen még a feltételezés, hogy az űrutazás vagy a dimenziók olyanok lennének, mint a filmben. Erre csak azt tudom mondani, hogy a sci-fi=science fiction, vagyis tudományos fantasztikus, és a Star Wars sem sokkal valószínűbb, mint, hogy McConaughney egy másik dimenzióban szórakozik.

Szóval számomra kielégítő volt a tudományos rész, az öreg professzortól kezdve egészen az űrbéli eszmefuttatásokig.

A film fajsúlyos része természetesen az apa-lánya kapcsolat, ez adja a film dinamikáját és a legtöbb könnycseppet is ez facsarja ki. Én legalábbis kétszer elpityeredtem a film során. Mondanom sem kell talán, de szinte mindegyik színész remekül teljesített, külön jó pont volt látni egy ismert színészt a film közepén, akivel nem is reklámozták a filmet. Anne Heatheway is jó volt, bár kicsit gyengébb, mint Sandra Bullock a Gravitációban. Nem tudom, Anne H., nem volt teljesen hiteles.
További jó pont jár a karakterfejlődés és a robotok. A látványra sem lehetett panasz és a történet is megállta a helyét a hosszú film alatt.

A moziból kiérve még hetekig elmélkedtem rajta, mi lehetett azután és hogy ez így lehetséges, én mit tettem volna és egyebek.

Egy igazi nagyszabású film, lassú kezdettel, de szerintem szükség volt rá ahhoz, hogy felépítse a film többi részét. Nagy vállalkozás és nagy film. Ezt tudom mondani róla, és azt, hogy teljesen megérte megnézni.

Nem mindenkinek tetszik, van, aki szerint bonyolult, pedig igazság szerint, főleg a sci-fi körben jól mozgók, vagy a kreatívabbak meglátták benne azt, ami. Ezt csodálatos grandiózus történetet.

amerikai, film Kategória | Hozzászólás

Sailor Moon Crystal – Sailor Moon anime újratöltve

sm

 

Előszedtek egy jól bejáratot sorozatot és készült belőle egy remake, ám ezúttal az anime sokkal jobban követi a manga eseményeit és a rajzstílusa is jobban hasonlít rá.

Van, akinek bejön, van akinek nem. A történet ugyanaz, csak a fillerek nélkül és manga szerint megy. Hihetetlen, mennyire eltért az eredeti anime a mangától, nem?

Szóval jó vagy sem? Nos, a közönség szerint igen, ugyanis berendelték a következő évadot is. Ami szintén kicsit másabb, mint amit az animében láttunk.

Kezdjük a jó dolgokkal: a rajzolás az esetek nagy részében nagyon szép, nagyon tetszik hogy az esetek 95%-ban nem térnek el a mangától és hogy Tuxedo Mask nem egy dilis, rózsát dobálgató álarcos megmentő, hanem egy normális pasi. Sokkal szimpatikusabb lett, mint az eredeti animében.

Negatívumként felhozhatom esetleg azt, hogy én nem szeretem annyira a CGI átváltozást. Nem rossz, de… nem az igazi. És a rajzolás sem mindig szép. A fillerek hiánya miatt nem mutatkozik meg teljesen a mellékszereplők karaktere, amit bár a bemutatkozó részükben igyekeztek ábrázolni, mégis szívesen látnánk csak 1 darab fillert, ahol a lányok jobban összejönnek és megmutatják, hogy kicsodák. Na de erre váló a második évad. Talán.

Sajnos, néha túl gépies, és mű egy-egy szereplő, igazán sajnálatos, hogy erre nem fordítottak kicsivel több gondot, pedig a mangában is több lelke van a szereplőknek, mint ebben a feldolgozásban. Chibiusa karaktere lényegesen jobb lett, nem egy idegesítő kis ripacs, hanem, egy kislány, aki kezd felnőni.

Összességében ez egy ügyes feldolgozása a mangának, szerintem érdemes volt megcsinálni. Ha valami, a Sailor Moon reboot igazán hiányzott az animék sorából. Nem olyan, mint a régi, de nosztalgiázásnak, vagy azoknak, akiknek hiányzik a sorozat igenis jó.

anime, shoujo Kategória | Hozzászólás

A hetedik – A közöny a ’90-es években

hetedik

A Brad Pitt és Morgan Freeman főszereplésével 1995-ben bemutatott bűnügyi thriller egy egészen szokatlan módon közelíti meg a dolgokat.

Egy meglehetősen lassú, sötét és komor hangulatú film ez, ahol egy sorozatgyilkos a hét főbűn alapján végzi ki áldozatait. Sommerset nyomozó (Morgan Freeman) most készül nyugdíjba, míg Mills (Brad Pitt) most kezdi nyomozói karrierjét ebben a városban.

Lehangolóan koszos környéken vagyunk, ahol senki se élne szívesen, ahol a bűn mindennapos és mindenki közönyös. Ebbe beleutálva dönt úgy Sommerset, hogy vidékre költözik mindezek elől, Mills viszont be akarja bizonyítani, hogy igen is küzdeni kell, mégha szélmalom harcnak tűnik is a rendőrmunka ebben a korrupt, erőszakos világban.

A film ijesztő képet alkot a világról, ami közönyösen szemléli a szörnyűbbnél szörnyűbb tetteket.

Nem csak maga a nyugtalanító hangulat, amit a film teremt, hanem a film második fele és a vége az, mai az igazán ütős alkotások közé emeli ezt a TV-ben viszonylag ritkán leadott darabot.

amerikai, film Kategória | Hozzászólás

Apocalypse no Toride – Az apokalipszis erődje

apnotor      Mostanában kifejezetten menő témának számít a zombie apokalipszis, ez a manga ezt a hullámot próbálja meglovagolni. Figyelem, ez a történet horror, thriller és a többi, tehát nem érdemes este, egyedül sötétben nekilátni, 18-as karika.

Maeda egy egyszerű 17 éves srác, aki rosszkor volt rossz helyen és gyilkosságért ifjúsági börtönbe zárják. Hiába bizonygatja, hogy ártatlan, ott senkit sem érdekli ez különösebben. Három másik elítélt sráccal kell egy szobán osztoznia, akik közel sem olyan ártatlanok, mint ő. És ha még ez nem lenne elég, kitört Tokióban a zombi apokalipszis, mindenkit megharap, megfertőz a zombi vírus és nincs menekvés. Vagy mégis? Vajon a börtönlakók túl tudják ezt élni? Van esélyük? Vagy csak a pusztulás vár rájuk?

Bizarr képek zombikról, ijesztő és zavaró képek, de nem rossz maga a történet meg az ábrázolásmód.

Én sosem szerettem a zombis dolgokat, ez az egy manga a kivétel eddig, mert ez tényleg egy egyedülálló, ijesztő cucc. A vége felé haladva kezd ugyan ellaposodni, de végítéletet csak az utolsó fejezet után mondok.

manga, shounen Kategória | Hozzászólás