Naruto – A nindzsa manga

                    A nagy Shounen Jump-hármasfogat egyik kiemelt alkotása a Naruto. Én sosem voltam nagy rajongója, sőt eleinte nem is tetszett, na de előbb nézzük gyorsan, mivel van dolgunk, aztán jön a véleményezés. Uzumaki Naruto nagy célja, hogy a falu legjobbja és legelismertebb személye legyen, például maga a Hokage, a vezető. Azonban eddig csak a bajt okozta, mindenki lenézte és titokban utálta is, hiszen az elején még tudtán kívül benne lakozik a Kilencfarkú Rókadémon. Narutonak van bizonyítani valója és remek tanárai segítségével egyre ügyesebb és megbízhatóbb lesz. Csapattársa, Sasuke szinte mindenben jobb Narutonál, meg az átlagnál is, de akárcsak a főhősnek, neki is megvan a maga baja, a szomorú múlt, ami miatt bosszúra vágyik. A kis csapat harmadik tagja Sakura, aki igyekszik Sasuke figyelmét felkelteni magára, nem sok sikerrel. Na persze Naruto pedig pont Sakurának igyekszik udvarolni hasonló sikerrel. Ám az élet úgy hozza, hogy Sasuke átáll a rossz vagy inkább sötét oldalra, hogy bosszúját be tudja teljesíteni. Narutonak és falujának Konohának (vagy Avarrejtek) több ellenféllel is meg kell küzdeni, Sasukét is meg kell állítani és hát vigyázni kell arra is, hogy a démon ne kezdjen ámokfutásba.
Sokáig ódzkodtam attól, hogy megnézzem vagy elolvassam a Narutot, ennek az lehet valószínűleg az oka, hogy a német TV-re, amit néztem és a magyar TV-be túl későn érkezett meg, mert addigra kezdtem kinőni az anime korszakomból és jobban szerettem mangát olvasni és gyerekesnek tartottam. Aztán pár éve elkezdtem olvasni és megtetszett. Nem annyira, hogy rajongóvá váljak, de a manga 90%-át elolvastam.
Az tetszik benne, hogy a főhős igyekszik elfogadtatni magát másokkal, igyekszik a bajkeverőből egy felelősségteljesebb emberré válni, s kitart az elvei mellett. Emellett maga a történet sem rossz, és a karakterek is többnyire szórakoztatóak. A korai Sakura is nagyon szimpatikus. Külön kiemelendő, hogy több karakteren is látszik, hogy felnő és érik. A felnőttek és a fiatalok generációjának és több eszmének az összecsapását is figyelemmel kísérhetjük. A harcok egy része izgalmas és jól mutat. De akkor mi nem tetszik? Sajnálom, hogy Sakurából az lett mostanra, ami, valahogy úgy érzem, belőle sokkal többet ki lehetett volna hozni, a karakteres és potenciállal rendelkező lányból elég jellegtelen díszlet lett. A történetvezetéssel is vannak gondok, nincs meg a normális ritmus, s az utóbbi időkben (a bejegyzés írásakori legutóbbi fejezet: 573) van több visszatetsző dolog is, a feltámasztás meg az az érzés, hogy kezd kifáradni a sorozat. Valahogy jobb ezt a mangát egyben elolvasni, mint hetente, mert a fejezetek minősége igencsak hullámzó. Van amikor szájbarágós, és elolvasva az emberben nem marad meg semmi belőle. Még csak érzést sem vált ki, hanem csak azt, hogy meh, volt egy fejezet. A rajzolása nem tetszik maradéktalanul, azt hiszem, ez ízlés dolga, nekem nem annyira jön be, ennyi. A fő ellenfél a háttérben kicsit olyan, mint az Inuyashából Naraku, vagyis roppant idegesítő, semmint félelmetes. Ő a nagy fej, akinek van egy nagy terve és szövögeti hátul a szálakat (mint a pók Naraku 😀 ) húúú… . Teljes érdektelenséget vált ki belőlem. Sokan megosztónak tartják Sasukét, van aki szerint egy roppant mély és érdekes karakter, mások szerint csak egy emo-herceg. Én valahogy a kettő között vagyok. Egyfelől idegesít Sasukénak az istenítése és itt most nem a rajongókról van szó, hanem magáról a mangakáról. Ő ugyanis látványosan jobb fényben tünteti fel és hájpolja Sasukét, manga első felében komoly kétségeim támadtak afelől, hogy most a Naruto manga miért nem Sasuke című. Másfelől viszont van mélység a karakterében. Én is meg vagyok osztva, bár több ellenszenvet vált ki belőlem, mint szimpátiát. Vele szemben Naruto sokszor túlságosan idegesítő és bugyuta.
Aztán azért fejlődés ide vagy oda, valahol megértem, hogy miért nem szívlelik sokan azt, hogy a falu által utált Narutoból „Narujesus” lesz, aki önállóan minden ellent legyűr, mert ő majd elintézi a cuccot. Így a kedvenc karakterem Shikamaru. Rajta kívül kedvelem még Jiraiyát és Tsunadét is, ők igazi jellemek és karakterek. Mivel ez egy shounen manga, nem kérhetem nagyon számon a „szerelmi szál” gyatraságát, ám egy biztos, amikor Hinata kiállt (a mangában) Pein elé, mondván szereti Narutot, az nagyon erős jelenet volt, a pozitív értelemben. Persze ezzel Naruto vagy inkább a mangaka Kishimito nem tudott mit kezdeni. :/ Szóval, bár vannak pozitív vonásai a történetnek, azért gyakrabban semmilyen egy fejezet, főleg mostanában, ami nem egy jó dolog, akárhogy is nézzük. Nem is a történettel vagy a klissékkel van a baj, hanem a használatuk módjával, az ötletek megvalósításával. Az animére nem vagyok kíváncsi, ez annak köszönhető, hogy nem vagyok igazi rajongó, csak néha jó elolvasni a mangát, többre, főleg fillerekre pedig nem vagyok kíváncsi.
Összességében tehát ízlés kérdése az egész, ki szereti, ki nem, de ahogy nem lehet elvitatni az érdemeit, úgy a hibái is igencsak világosak. Hogy mennyire bocsátjuk meg az utóbbiakat az attól függ, mennyire írja felül a pozitív része a negatívat.

Reklámok
Kategória: manga, shounen | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s