456 ember lehetőséget kap arra, hogy sok millárdot nyerjen. Márpedig az mindenkinek jól jönne, hiszen vannak itt pénzsikkasztók, piti csalók, zsebtolvajok, gengszterek, szerencsejátékosok, börtöntöltelékek, s egy közös dolog van bennük, az igény egy jó nagy összegre. Ezt egy gyilkos játéksorozat keretében nyerhetik meg, bizony, aki nem bírja az erőszakot, meg se nézze ezt.
Nem új keletű az ötlet, láthattuk ezt más filmekben ilyen-olyan formában, ez a sorozat azonban jól hozza a karaktereket, a feszültséget, a történetet. Egyszerűen jó az egyenlet, nincs ebben semmi nagy varázslat. Főszereplőnk, legalábbis, akivel először megismerkedünk, Szong Gi-hun, aki reménytelen szerencsejátékos, munkanélküli, az anyján él, elvált és van egy lánya is. Egy kedves ember, de ostoba is. Vagy annyira mégsem?
A történet egy durva lenyomata a mai világunknak, ahol a szegény csórók senkire se számíthatnak, pedig nekik is annyi álmuk van, mint bárki másnak, csak épp nagy adósságba verték magukat. A történet azonban nem emeli őket piedesztára, nem sugallja, hogy bármely játékos is jó, rendes ember lenne, hiszen, mindenki csak ember, és megvan a saját maga hibája és erénye.
A karakterek hasonlítgatása is nagyon élvezetes, vajon Szeng-woo és Gi-hun mennyire hasonlít egymásra, miben különböznek? Ki mennyire megy el azért, hogy pénzt nyerjen és túléljen? Milyen taktikára, cselre képes? Van helyes döntés? Van megváltás? Van segítség?
A keleti történetek nem feltétlenül az eredetiségükkel tűnnek ki, hanem a másfajta megközelítéssel, amit nyújtanak nekünk. Ez is egy ékes példája annak, hogy nem minden kell, hogy gagyi legyen, csak azért, mert más országokban nem tudják a filmesek jól megcsinálni. Itt látszik, hogy nem volt nagyon megkötve a rendező-író keze és ezáltal egy jó recept jött létre. Nem véletlenül hódította meg a világot és a nézőket. Egy picit mind tudunk azonosulni legalább egy szereplővel és vizuálisan is el vagyunk kényeztetve.
Izgalmas történet, az eleje kicsit vontatott, de utána minden rendben lesz a tempóval, amit egy ilyen történet megkíván. A vége nem lett kiemelkedően jó, vagy rossz. Hagyott egy kis nyitottságot, ami akár egy további évadra is elég lehet. Majd kiderül. Mindenesetre nagyon érdekes, és akit érdekel más kultúra, például a kóreai, annak tudom ajánlani. Na és persze az erőszak és a dráma is kemény benne, volt, amit én is megkönnyeztem, szóval nem csak üres kaszabolásról szól az egész és nem csak a vérfröcsögés a lényeg. Mélyebb, drámaibb és van mondanivalója. Figyeljünk erre is az erőszakon túl, nehogy idejussunk.
misztina 